Rendhagyó előadás (?)
Nem mindennapi előadásban lehetett része az iskolának csütörtökön. Egy spanyol-amerikai férfi jött el, és egy igen megosztó témáról tartott előadást, a saját tapasztalataival vegyítve a beszélgetést. Nehéz volt beszélnie róla, nehéz nekem is írnom róla..
Joaquín José Martínezt fiatalkorában ártatlanul ítélték halálra gyilkosság vádjával. Filmbe illő konfliktus és epilóg; bonyolult volna itt részletezni. Ám ez egy igazi emberi sors, holywoodi köntös és köntörfalak nélkül. Igazságtalanul ítélte el a mindenható amerikai igazságszolgáltatás. A háttérben „talán” hanyagság és/vagy korrupció is „állhatott”. A férfi négy évet töltött a halálsoron, mialatt bármelyik percben megérkezhetett volna a kivégző parancs. Ez idő alatt Martínez szabadságáért harcolt több ország kormánya, a spanyol király, II. János Pál pápa. Joaquín José Martínez négy év után szabadult a siralomházból.
Furcsa téma a halálbüntetés. Talán sokunkban dolgozik az a teória, hogy bizony létezhet olyan bűncselekmény, amiért kézenfekvő, hogy halállal lakoljon a tettes. Felmerülhet az is, hogy jobb volna meghalni, mint hogy életünk végéig a börtöncella pár négyzetmétere jelentse a világot. Ezek ellen ott vannak az ilyen gondolatok, hogy senkinek sincs joga, oka, indoka végezni akárkivel, akármiért, akárkinek a nevében/érdekében. (Talán csak Istennek.) Nem foglalok semelyik nézet mellett állást.
Az előadó szívszorító módon mesélt az életéről, a rács mögött töltött éveiről, mély tartalmú gondolatokkal egybekötve. Ott volt rengeteg minden a kimondatlan szavakban, hihetetlenül megrázóan, többek közt az életről, a pénzről, Amerikáról, az egész világról. Nem volt elfogult, a szavai nagyon elgondolkodtattak legtöbbünket.
Joaquín José Martínez ma a halálbüntetés elleni nemzetközi küzdelem egyik vezéralakja.
Dobolyi Matyi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése