2011. április 22., péntek

Nagypéntek


Jn 18,1 - 19,42

Jézus elfogatása

1Azután, hogy ezeket mondta, Jézus kiment tanítványaival a Kidron-patakon túlra. Ott volt egy kert. Odament tanítványaival. 2Ezt a helyet Júdás is ismerte, aki elárulta, mert Jézus gyakran járt ide tanítványaival. 3Júdás kapott egy csapat katonát, és a főpapoktól és a farizeusoktól pedig szolgákat, és kiment velük, lámpákkal, fáklyákkal és fegyverekkel fölszerelve. 4Jézus tudta, mi vár rá. Eléjük ment hát, és megszólította őket: "Kit kerestek?" 5"A názáreti Jézust" - felelték. Jézus megmondta nekik: "Én vagyok." Júdás is ott volt köztük, aki elárulta. 6Amikor azt mondta: "Én vagyok", meghátráltak, és földre rogytak. 7Jézus ezért újra megkérdezte: "Kit kerestek?" "A názáreti Jézust" - felelték. 8Erre Jézus így folytatta: "Mondtam, hogy én vagyok. De ha engem kerestek, ezeket engedjétek el." 9Így beteljesedett, amit mondott: "Senkit sem vesztettem el azok közül, akiket nekem adtál." 10Simon Péternél volt egy kard. Kirántotta, a főpap szolgájára sújtott, s levágta a jobb fülét. A szolgát Malkusnak hívták. 11Jézus rászólt Péterre: "Tedd hüvelyedbe kardodat! Ne ürítsem ki a kelyhet, amelyet az Atya adott nekem?"


Jézus Annás és Kaifás előtt
 12A csapat és parancsnoka, valamint a zsidó szolgák elfogták Jézust és megkötözték. 13Először Annáshoz vitték, Kaifás apósához. Abban az esztendőben Kaifás volt a főpap, 14ő adta azt a tanácsot a zsidóknak, hogy: "Jobb, ha egy ember hal meg a népért." 15Simon Péter és egy másik tanítvány követte Jézust. Mivel ez a másik tanítvány ismerőse volt a főpapnak, bejutott Jézussal a főpap udvarára, 16Péter azonban kint maradt a kapunál. A másik tanítvány, aki ismerőse volt a főpapnak, kijött és szólt a kapuban őrködő lánynak, és bevitte Pétert. 17A kapunál őrködő szolgáló megkérdezte: "Nem ennek az embernek a tanítványai közül való vagy?" "Nem vagyok" - felelte. 18A szolgák és a poroszlók tüzet raktak és melegedtek, mert hideg volt. Péter is odaállt közéjük melegedni. 19A főpap a tanítványai és a tanítása felől faggatta Jézust. 20Jézus ezt felelte neki: "Nyíltan beszéltem, mindenki füle hallatára. Mindig a zsinagógákban és a templomban tanítottam, ahova minden zsidónak bejárása van. Titokban nem mondtam semmit. 21Mit kérdezel engem? Kérdezd azokat, akik hallották, amit mondtam. Ők tudják, mit tanítottam." 22E szavakra az egyik poroszló arcul ütötte Jézust ezt mondva: "Így felelsz-e a főpapnak?" 23Jézus csak ennyit mondott: "Ha rosszul szóltam, bizonyonyítsd be a rosszat. Ha meg jól, akkor miért ütsz?" 24Ekkor Annás megkötözve elküldte Kaifás főpaphoz. 25Simon Péter még mindig ott állt és melegedett. Újra megkérdezték tőle: "Nem ennek az embernek a tanítványai közül való vagy?" De tagadta: "Nem vagyok." 26A főpap egyik szolgája, aki rokona volt annak, akinek Péter levágta a fülét, megjegyezte: "De hisz ott láttalak vele a kertben." 27Péter ismét tagadta. Erre nyomban megszólalt a kakas.

Jézus Pilátus előtt
 28Kaifástól a helytartóságra vitték Jézust. Kora reggel volt. A zsidók nem mentek be a helytartóságra, nehogy tisztátalanná váljanak, s elkölthessék a húsvéti bárányt. 29Ezért Pilátus jött ki hozzájuk, és megkérdezte tőlük: "Mivel vádoljátok ezt az embert?" 30"Ha nem volna gonosztevő - felelték -, nem hoztuk volna eléd." 31Pilátus szabadkozott: "Vigyétek vissza és ítélkezzetek fölötte saját törvényetek szerint!" De a zsidók nem tágítottak: "Nekünk senkit sem szabad megölnünk." 32Így beteljesedett, amit Jézus mondott, amikor megjövendölte, milyen halállal hal meg. 33Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: "Te vagy a zsidók királya?" 34Jézus ezt felelte: "Magadtól mondod ezt vagy mások mondták neked rólam?" 35"Hát zsidó vagyok én? - tört ki Pilátus. - Saját néped és a főpapok adtak kezemre. Mit tettél?" 36Jézus így válaszolt: "Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna országom, harcra kelnének szolgáim, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innen való." 37Pilátus közbeszólt: "Tehát király vagy?" "Te mondod, hogy király vagyok - mondta Jézus. - Arra születtem, s azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, hallgat szavamra." 38Pilátus ezt mondta: "Mi az igazság?" E szavakkal újra kiment a zsidókhoz, és kijelentette: "Én nem találom semmiben bűnösnek. 39De az a szokás nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok, hogy szabadon bocsássam a zsidók királyát?" 40Erre újra kiabálni kezdtek: "Ne őt, hanem Barabást!" Barabás rabló volt.
1Erre Pilátus előhozatta Jézust és megostoroztatta. 2A katonák töviskoszorút fontak, a fejére tették, és bíborszínű köntöst adtak rá. 3Aztán elé járultak, és így gúnyolták: "Üdvözlégy, zsidók királya!" Majd arcul ütötték. 4Pilátus ismét kiment, és így szólt hozzájuk: "Nézzétek, elétek vezetem. Értsétek meg: nem találom semmiben sem bűnösnek." 5Jézus töviskoronával, bíborpalástban jött ki. Pilátus rámutatott: "Íme, az ember!" 6Mihelyt meglátták, a zsidók és a szolgák elkezdtek kiabálni: "Keresztre vele, keresztre vele!" Pilátus ismét szabadkozott: "Vigyétek el és feszítsétek meg ti! Én nem találom bűnösnek." 7De a zsidók nem tágítottak: "Nekünk törvényünk van, s e törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát!" 8Ennek hallatára Pilátus még jobban megijedt. 9Visszament a helytartóságra, és újra megkérdezte Jézustól: "Honnan való vagy?" Jézus nem válaszolt neki. 10Pilátus kérdőre vonta: "Nekem nem felelsz? Hát nem tudod, hogy hatalmam van rá, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy keresztre feszíttesselek?" 11Jézus csak ennyit mondott: "Nem volna fölöttem hatalmad, ha onnan felülről nem kaptad volna. Ezért annak, aki a kezedre adott, nagyobb a bűne."


Jézus halálra ítélése
 12Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa. A zsidók azonban ordítottak és fenyegetőztek: "Ha elbocsátod, nem vagy a császár barátja! Mert aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak!" 13E szavak hallatára Pilátus kivezettette Jézust. Elfoglalta a bírói széket a köves udvaron, amelyet héberül Gabbatának hívnak. 14Húsvét előkészületi napja volt, a hatodik óra körül járt. Így szólt a zsidókhoz: "Nézzétek, a királyotok!" 15De újra elkezdtek ordítani: "Halál rá! Halál rá, keresztre vele!" Pilátus megkérdezte: "Keresztre feszíttessem a királyotokat?" De a főpapok tiltakoztak: "Nincs királyunk, csak császárunk!" 16Erre kiszolgáltatta nekik, hogy feszítsék keresztre.

A keresztre feszítés 
Ezzel átvették Jézust.
 17Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. 18Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. 19Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erősítette. Ez volt a felirat: "A názáreti Jézus, a zsidók királya!" 20A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol fölfeszítették Jézust, közel volt a városhoz, héberül, latinul és görögül volt írva. 21A zsidó főpapok azért kérték Pilátust: "Ne azt írd, hogy a zsidók királya, hanem azt, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok." 22De Pilátus azt felelte: "Amit írtam, azt megírtam!"

Sorsot vetnek Jézus ruhájára
 23Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve. 24Ezért megegyeztek egymás közt: "Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen." Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek.
Jézus anyja
 25Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. 26Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: "Asszony, nézd, a fiad!" 27Aztán a tanítványhoz fordult: "Nézd, az anyád!" Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.

Jézus halála
 28Jézus tudta, hogy már minden beteljesedett. De hogy egészen beteljesedjék az Írás, megszólalt: "Szomjazom!" 29Volt ott egy ecettel teli edény. Belemártottak egy szivacsot, izsópra tűzték és a szájához emelték. 30Amint Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: "Beteljesedett!" Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.

Megnyitják Jézus oldalát
 31Az előkészület napja volt. A zsidók arra kérték Pilátust, töresse meg a keresztre feszítettek lábszárát és vetesse le őket a keresztről, nehogy szombaton is a kereszten maradjanak a holttestek, az a szombat ugyanis nagy ünnep volt. 32El is mentek a katonák, és megtörték a lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt fölfeszítettek. 33Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték meg a lábszárát, hanem 34az egyik katona oldalába döfte a lándzsáját. Nyomban vér és víz folyt belőle. 35Aki látta, az tett róla tanúságot és igaz a tanúsága. Tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. 36Mert ez azért történt, hogy beteljesedjék az Írás: "Csontját ne törjétek!" 37Vagy egy másik helyen: "Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak."

Jézus temetése
 38Arimateai József, aki Jézus tanítványa volt - bár a zsidóktól való félelmében csak titokban -, arra kérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte. Így elment és levette a testet. 39Nikodémus is elment, aki annak idején éjszaka kereste föl (Jézust), s vitt mintegy 100 font mirha- és aloékeveréket. 40Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szoktak a zsidók temetni. 41Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, s a kertben egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit. 42Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt ide temették Jézust.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése